Négyre csökkenhet azoknak a független jelölteknek a száma, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. A Kovászna megyei Fekete Attila vállalkozó és a Maros megyei Kincses Előd jelöltségét elutasította az illetékes megyei választási iroda. Előbbi esetében tartalmi, utóbbinál pedig formai hibák merültek fel. Fekete Attila jelöltségét azért utasították el, mert nem gyűjtött össze elegendő támogató aláírást. A vállalkozónak a választási iroda elnöke szerint 2241 kézjegyre lett volna szüksége, de csak 2079-et tudott felmutatni. A vállalkozó részvétele a parlamenti választásokon tehát 162 aláíráson bukhat el. Kincses Előd, Markó Béla RMDSZ-elnök kihívója benyújtotta iratcsomóját a Maros megyei választási irodához, de a támogató aláírásokat csak egyetlen eredeti példányban tette le. A többi három másolatot annak ellenére sem fogadták el, hogy azokat közjegyzőnél hitelesítette. A megyei választási iroda döntése szerint így a Kincses dossziéja hiányos. Kincses is megfellebbezi a megyei választási iroda döntését. /Elutasították két független jelöltségét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ „Bírói segédlettel eddig két esetben akadályozták meg a jelölésemet: ’90-ben a Vatra Romaneasca, 2000-ben az RMDSZ. Remélem, most igazságos döntés születik, és nem akadályozzák meg az indulásomat” – jelentette ki végül Kincses Előd. /(mózes): A Megyei Választási Iroda elutasította Kincses Előd jelölését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2008. október 27.
Megóvta az RMDSZ a törvényszéknek azt az ítéletét, amely szerint Kincses Előd indulhat függetlenként a választásokon. A törvényszék megállapította: az ügyvéd által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel, így nincs akadálya a jelölésének. Kincses Előd – aki független jelöltként Markó Béla RMDSZ-elnök ellenében indulna a Maros megyei 2-es körzetben – úgy tudja, az RMDSZ-nek a törvény értelmében semmilyen lehetősége nincs beavatkozni. Frunda György ezzel szemben úgy értékelte, a halasztás nem legális, mert a törvény szerint a bíróságnak 24 órán belül döntenie kell a fellebbezésről. Az RMDSZ-es szenátor szerint Kincses Elődöt a választási iroda törölte a jelöltek listájáról, mivel az előírt határidőn belül nem született döntés az ügyében. Frunda elmondta, az RMDSZ jogilag kifogásolta az ítéletet, mivel „a törvény alapján világos”, hogy minden jelöltnek kötelező négy példányban leadni az aláírásokat. „Ha valaki jelöltként indul, akár függetlenként, akár egy párt színeiben, annak kötelessége négy példányban letenni az aláírásokat a választási irodába” – hangsúlyozta Frunda. /Antal Erika: Megóvták Kincses indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Kincses Előd annak az ügyvédnek adott megbízást, aki a marosvásárhelyi fekete március idején a Vatra Romaneasca tagjaként a magyarok ellen buzdított, mondván, az ember folyamatosan nem forralhat bosszút, mert akkor soha megbékélés nem lesz. Kincses elmondta, hogy ügyének tárgyalásán ott volt Frunda György szenátor, aki időnként valamit súgott az RMDSZ ügyvédjének, tehát Frunda súgóként volt jelen. /(Lokodi Imre): Kincses Előd „vátrás” ügyvédje. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Szepessy László, az RMDSZ marosvásárhelyi Elnöki Hivatalának igazgatója megdöbbentőnek tartja, hogy Kincses Előd, aki függetlenként akar indulni a választásokon, Ioan Sabau Poppal szövetkezik /ő az ügyvédje/, aki köztudottan a Vatra Romaneasca alapító tagja. Szepessy számára már nem kérdés, hogy Kincses Előd a barikád melyik oldalán áll. /A barikád melyik oldalán áll Kincses Előd? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./
2008. október 28.
Október 27-én az ítélőtábla helyt adott Kincses Előd kifogásának, hogy az RMDSZ nem fellebbezhette meg a korábbi bírói ítéletet, amely szerint a független jelölt által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel. „Az RMDSZ sem politikailag, sem jogilag nem gondolta végig mindezt, sőt jogi képviselője szakmai hibát is elkövetett” – jelentette ki Kincses Előd. „Elfogadjuk a döntést, nem kommentáljuk, inkább a kampánnyal foglalkozunk” – reagált a bírói döntésre Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Kincses indulhat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ „Sajnálom, hogy a választási törvényre fittyet hányva, bizonyos RMDSZ-vezetők betegesen rettegnek a versenyhelyzettől, és semmiként nem akarják feladni a közel két évtizeddel ezelőtt megszerzett státusukat. Nem értem Markó Bélát, miért fél a választóktól, miért nem engedi, hogy majd ők döntsenek”- nyilatkozta Kincses. Politikai pályafutása során Kincses Elődöt harmadik alkalommal próbálták megakadályozni, hogy szenátori tisztségre pályázzon. 1990 tavaszán a Vatra Romaneasca emelt óvást ellene. „Akkor meglepő módon az RMDSZ nem élt a törvény adta lehetőséggel, és nem támadta meg az alapfokon hozott döntést. Így engem töröltek a lista első, és egyetlen befutó helyéről, amire Markó Béla léphetett elő” – emlékeztetett a marosvásárhelyi jogász-politikus. Kincsest rá egy évtizedre, 2000-ben az RMDSZ óvta meg, amikor függetlenként próbált versenybe szállni. Akkor azzal az ürüggyel nyújtottak be óvást Kincses Előd ellen, hogy kettős állampolgárként nem vehet részt a választásokon. „A moldovai Ilie Ilascut a románok nem óvták meg, ő bekerülhetett a parlamentbe. Annak ellenére, hogy Takács Csaba és Kelemen Atilla megígérték, hogy nem fordulnak a törvényszékhez, az RMDSZ emberei ezt mégis megtették. Nevetséges, hogy egy olyan alakulat óvott meg a kettős állampolgárságom miatt, amely abban az időben kimondottan szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását” – tette hozzá Kincses. /Szucher Ervin: Kincses megmérkőzhet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2008. november 25.
Ellentmondásos, magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon a romániai szlovákok. Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke, a szlovák kisebbség parlamenti képviselője közölte, Josef Kozácek volt kanonoknak, a Matica Slovenská egykori vezetőjének állítanak szobrot Nagyváradon a római katolikus püspöki palota kertjében. A szobrot november 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója mellett adták át a város önkormányzatának. A szoborállítást a szlovák kormány anyagilag is támogatta, az elkészült szobrot a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében adták át. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen. Miroslav Merka közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Fodor József vikárius elmondta, Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált, sírhelye a székesegyházban van. A Matica Slovenská Kozácek idejében nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Fodor leszögezte, a szobrot azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. Romániában közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja. A kommunizmus idején betiltott Matica Slovenská a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. /Szobor a Matica Slovenská vezetőjének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2008. november 26.
Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében Biró Rozália alpolgármester. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezete tiltakozó demonstrációt szervezett, mert visszásnak tartják, hogy Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenská egykori vezetőjéről, s hogy ráadásul ezt az ajándékot a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át. Biró Rozália megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. Nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban. Fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Romaneascat, csak persze szlovák kiadásban. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. ” „Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. ” Nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel. Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel. " /Szőke Mária: Nagyvárad – Furcsaságok egy kanonok szobra körül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./ Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, nem talált kivetnivalót a szlovák nemzetiségű egyházi ember életművében. Szerinte az EMI tiltakozása nem vet jó fényt a városra. Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke hangsúlyozta, Kozácek a szlovák nacionalizmus atyja volt, akinek nem szabad szobrot emelni Nagyváradon, Tempfli József megyés püspök sem támogatja az emlékműállítás tervét. Nagy József Barna a szlovák ajándékot provokációgyanúsnak tartja most, a megromlott magyar–szlovák viszony idején. /Fikó László: Provokációgyanús” szlovák ajándék Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 29.
Újabb pofon érte a marosvásárhelyi magyarságot. Két és fél éves huzavona után a Maros Megyei Törvényszék november 28-án ítéletet hirdetett: a Ceusescu-rezsim legsötétebb éveiben Calarasilorra átkeresztelt utca nem viselheti újra a Kossuth Lajos nevét. Kerekes Károly ügyvéd, a marosvásárhelyi tanács jogi képviselője szerint az ítélet nem jogerős. 2005 októberében a marosvásárhelyi tanács határozatot hozott, hogy a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani az eredetire. A PRM, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Egyesület beadványt fogalmaztak meg, amelynek alapfokon helyt adtak és hatályon kívül helyezték a tanácsi határozatot. Az ügy újratárgyalására azért került sor, mert 2007. március 29-én az Ítélőtábla (Fellebbviteli Bíróság) helyt adott a Kerekes által benyújtott fellebbezésnek, hatályon kívül helyezve a 2006. novemberben hozott alapfokú döntést. A Fellebbviteli Bíróság 11 oldalon sorolta fel mindazokat a törvénytelenségeket, amelyeket 2006-ban a Megyei Törvényszék elkövetett. Többek között: a bíróság tévesen értelmezte a névadásra vonatkozó törvényes rendelkezést, miszerint a prefektúra mellett működő megyei névadó bizottság véleményezése csupán konzultatív jellegű, továbbá a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a tanácsi határozat milyen állampolgári jogot vagy közérdeket sért. /Mezey Sarolta: Ítéletet hirdettek a Kossuth utca ügyében: marad a Calarasilor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2009. február 12.
Több mint két éve tartó pereskedés után jogerős bírósági döntés született arról, hogy a Vatra Romaneasca szervezetnek ki kell költöznie Marosvásárhelyen a Kultúrpalota épületéből, ahol 5 irodahelyiséget – közel 100 négyzetméter felületet – foglal el. A szervezet a sajtó segítségével akarta felhívni a figyelmet az ügyre, mondván, nekik „örökös” helyük van a Kultúrpalotában. A bírósági végzést, valamint a törvényes végrehajtó általi kilakoltatást visszaélésnek minősítették, úgy próbálták beállítani, hogy a kilakoltatás a románok ügye és a magyar önkormányzati vezető közötti ellentét eredménye. A Vatra Romaneasca alapemberei kivonultak, így Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca országos szervezetének alelnöke, továbbá a Kossuth utca-perben elhíresült dr. Ioan Sabau ügyvéd. A végrehajtó a jogerős bírósági döntésre hivatkozva, felszólította a szervezet vezetőjét, hogy adja át az irodákat. Ez nem történt meg. Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök megjegyezte, a Vatra Romaneasca Egyesület nem használta irodának a helyiségeket, az ajtó mindig le volt lakatolva. A Vatrának van székhelye a városban. /Mezey Sarolta: A „végrehajtás” csődöt mondott. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
2009. március 19.
„Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérnie” – mondta kilenc évvel ezelőtt, 2000. március 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. 1990. március 19. és 20. fekete napként maradtak meg Marosvásárhely történetében. A 6 halottat és közel 300 sebesültet követelő események tárgyilagos feltárása, kivizsgálása azóta is várat magára. Közel húsz évvel az események után emlékeztető a Népújság az 1990. március 19-i eseményekről szóló tudósításából: „Délután 3 órakor teherautóval érkezett Rusii Munti-i férfiak szálltak le a főtéren azzal a fennen hangoztatott szándékkal, hogy agyonverik az összes magyar egyetemistát. De jöttek a hodákiak, a régeni Republica vállalatból és ki tudná megmondani, hogy még honnan. Mint egyesek kiabálták, a Fratia és a Vatra Romaneasca hívta őket. Négy óra felé, miután egy csoport az egyetem (az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről van szó) előtt is tüntetett, botokkal indultak felfelé a Bolyai utcán. A cél az RMDSZ székháza volt. Letépték a Bolyai tér táblát, összetaposták, majd leverték és elégették az RMDSZ és a többi párt feliratát is. A Nemzeti Parasztpárt felirata érintetlenül maradt. Betörték a főbejárat ajtajának üvegét, egyesek az udvari vaskapuhoz tódultak, köveket dobtak az udvarra, s betörték a vaskaput is. Halál a magyarokra! – kiabálták és betódultak az épület udvarára. Néhány rendőr tehetetlenül járkált a székház körül és nem tett semmit.(…) Ekkor erősítés közeledett, újabb csapat férfi jött vasvillával, baltával, husángokkal, botokkal felfegyverkezve. Betörték a főbejárat ajtaját, fölmentek az emeletre, ahol baltával verték ki az ablakokat, a falat. A téren levő tömeg ujjongott, éljenezett.” /Mózes Edith: 1990. március 19.–2009. március 19. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2009. április 24.
Átdolgozza a Pro Urbe-díjakat odaítélő szabályzatot a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi frakciója – jelentette be Gazda Zoltán, a párt Kovászna megyei alelnöke. Szerinte a magyarság számára megalázó, hogy az idei városnapokon a román közösség Stela Buda mérnök-tanárt javasolta a Pro Urbe-díjra, és ezt az RMDSZ-es tanácsosok is megszavazták. Stela Buda valóban sokat tett a helyi román közösségért, de a magyar közösség ellenében cselekedett. A Vatra Romaneasca szélsőjobboldali román szervezet háromszéki alapítójaként magyarellenes tüntetéseket szervezett, textilgyári műhelyvezetőként levetette a magyar feliratokat. Gazda kifejtette: javasolni fogják a díj kritérium-rendszerének módosítását, és olyan kitételeket írnak bele, hogy például szekus múlttal rendelkező vagy nemzeti közösségek ellen cselekvő polgár ne részesülhessen a kitüntetésben. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester korábban kifejtette: a kulturális autonómia jegyében hagyni kell, hogy a kisebbségben élő románok döntsék el, maguk közül kit tisztelnek meg a város díjával. /Bíró Blanka: Magyarellenes díjazott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. június 3.
A Maros megyei RMDSZ-t felháborította a megyeszékhely román többségű önkormányzatának döntése, melynek értelmében idén a magyarellenes megnyilvánulásairól közismert Lazar Ladariu költőt, újságírót jelölik díszpolgári címre. Dr. Benedek István városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: bár a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy sem a magyar, sem a román frakció nem jelölhet olyan közéleti személyiséget a titulusra, akinek személye közfelháborodást válthat ki valamelyik közösség berkeiben, az egyezséget a mostani román tanácstagok figyelmen kívül hagyták. Ladariu az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban, amelynek egyik tulajdonosa és főszerkesztője. Több éven át a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselőjeként dolgozott, a 90-es évek elején pedig a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezet egyik vezető politikusa volt. Benedek emlékeztetett, amikor 2003-ban Lazar Ladariut díszpolgárnak jelölték, Spielmann Mihály történész, egykori városi tanácsos emelt szót a jelölése ellen, mondván, hogy tudatosan és folyamatosan sértegette a város magyar lakosságát. Ladariu becsületsértési pert indított Spielmann ellen, amit megnyert. A XIII. Marosvásárhelyi Napok alkalmával Hunyadi László szobrászművész is átveheti a díszpolgári címet, Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Józsa Katalin, a kecskeméti ifjúsági központ igazgatója, Zala F. László, Egyesült Államokban élő mérnök és Liviu Masalar, a liége-i egyetem professzora pedig Pro Urbe-díjat kap. /Máthé Éva: Magyarfalóból díszpolgár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2009. október 21.
Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2009. november 12.
Többen kérdezték Kincses Elődtől, mit szól Kuszálik Péternek a Sütő Andrásról írott legújabb irományához (Purgatórium, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009). Sütő András tevékenységét Kuszálik is két fő szakaszra bontja, a második szakasz 1970-től, Az anyám könnyű álmot ígér megjelenésétől számítható. Azoknak, akik a nyílt elnyomás időszakában olvasták a művet, nem kell bizonygatni, hogy milyen katartikus élményt jelentett. Sütő András 1970 előtti korszakáról kortársai sokat írtak, ezzel az időszakkal nem foglalkozik, írta Kincses Előd, de nem hagyhatja szó nélkül Kuszáliknak az 1970 utáni időszakkal kapcsolatos tévedéseit, inszinuációit. Kuszálik hosszú oldalakon keresztül bizonygatja azt a koncepciós álláspontját, hogy Sütő Andrást a román kommunista hatalom részéről tulajdonképpen semmilyen retorzió sem érte. Ezzel szemben a nyolcvanas években már az is bűnnek számított, ha valaki baráti viszonyt ápolt a neves íróval. Kincses állítását saját szekuritátés megfigyelési dossziéjából származó, a Maros megyei pártvezetésnek szánt jelentéssel támasztja alá, amelyet az akkori megyei parancsnok, Constantin Ioana vezérőrnagy jegyzett. A következőket állította: „a fentnevezett (Kincses Előd) a nacionalista megnyilvánulásairól ismert Sütő András íróhoz közeli személy, családilag látogatják egymást és gyakran találkoznak más, külföldön és belföldön hasonlóan megnyilvánuló alakokkal, elsősorban a Magyar N. K. -ból. ” A parancsnok a jellemzést a következőképpen zárja: „véleményünk szerint (Kincses Előd) ellenséges viselkedése és az a magatartás, amely jellemzi, nem egyeztethető össze a Maros Megyei Ügyvédi Kamara alelnöki tisztségével. ” Ebből a tisztségéből le is váltották, és helyette egy olyan magyar kollégát választottak, aki nem volt Sütő András barátja. Kincses édesanyja ruhásszekrényébe rejtette el – az író kérésére – azokat az írásokat, amelyeket Sütő András meg akart óvni egy esetleges házkutatás esetén. A fordulat évének őszén pedig édesanyja hetente látogatta a Sütő családot és csak tőle tudhatta meg – telefonon – a Budapesten élő Ágnes lányuk azt, hogy apja egyelőre szabadlábon van, mivel Sütő Andrást telefonon külföldről nem lehetett hívni! Elfogadhatatlan kuszáliki okfejtés az 1990-es marosvásárhelyi fekete március történelemhamisító bemutatása. A szerző két olyan „tekintélyre” hivatkozik, akik történetesen Kolozsváron élték át a pogromkísérletet. Gáll Ernőtől idézte: „a pogrom, amelynek kockázatát – mint néhány nappal ezelőtt írtam – Sütő kész volt vállalni, kitört és egyik áldozata éppen ő lett, akit félig agyonvertek és fél szemét is elvesztette” és „emlékezzünk csak Szabó Gyula mondására (1992-ből): „aki bottal köszön, annak doronggal felelnek”. Kuszálik azzal is dicsekedett, hogy március 20-án nem volt ott a főtéren, mivel voksait „a parlamentáris demokrácia elsőbbségét vallókra” adja. Abban az időben Romániának nem is volt parlamentje, a későbbiekben az általa létrehozott parlamenti rendszert maga Ion Iliescu volt államelnök is eredeti, „originális” demokráciaként határozta meg. A marosvásárhelyiek jól emlékeznek arra, hogy 1990 januárjától milyen magyarellenes uszításba kezdett az akkor egyetlen helyi román napilap, a Cuvantul Liber és a bukaresti televízió, noha akkor még szó sem volt a Kuszálik által elítélt február 10-i gyertyás-könyves tüntetésről. És azt is illene tudnia, hogy néhány román értelmiségi, egy nappal azután, hogy 1989. december 26-án aláírta a „Barátság platformját”, a Papiu líceum tanári szobájában létrehozta a Vatra Romaneascat! Sütő András 1990. március 19-én nem „bottal köszönt”, hanem az RMDSZ-székház előtt a Kincses Előd lemondatása ellen utcai tüntetésre készülő, elég jelentős számú magyart arról győzte meg, hogy menjenek haza, mert nem akarnak erőszakos összecsapásokat. Ezt a közismert, nagy nyilvánosság előtt történt Sütő-beszédet meg nem történtté tenni valóban csak egy „ördög”(i) ügyvéd teheti, egy igazi ügyvéd teljesen elveszítené a hitelét. Még egy tipikus, felelőtlen kuszáliki szurka-piszka: a Sütő András Baráti Egyesületről lábjegyzetben közli: „Marosvásárhelyen 2008 júniusában létrehozott szűk körű társaság alakuló ülésén mérges vita alakult ki arról, hogy ki a legérdemesebb az egyesület vezetésére”. Az egyesület alapító okiratát Kincses szerkesztette, ott volt az alakuló ülésen, egyáltalán nem volt vita arról, hogy ki legyen az elnök, mindnyájan az egyesület megalapításának ötletgazdáját, Sütő régi barátját és harcostársát, Nagy Pált kérték, hogy vállalja el e tisztséget, amit rövid szabódás után meg is tett. Kuszálik még azt is hozzáfűzte, hogy e kis epizódhoz illő a közismert mondás: „a nagy emberek sírján dudva terem és barátok”. Kincses megkérdezi: ki itt a dudva és ki a barát? /Kincses Előd: Az ördög ügyvédje és a tények. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12., újraközölte: Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
